Földrajz prezentáció

 

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország
Központ	Miskolc
Megyék	Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
Népesség
Teljes népesség	1 223 238 fő +/-
Népsűrűség	91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13 428 km²
Legmagasabb pont	Kékes, 1014 m

. ábra Észak-Magyarország régió elhelyezkedése és megyéi

Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.

 

 

 

Legnépesebb települések

Város Lélekszám (2009) Miskolc 169 226 fő (2010)[2] +/- Eger 56 593 fő (2010) +/- Salgótarján 37 632 fő (2010)[3] +/- Ózd 34 930 fő (2010) +/- Gyöngyös 32 607 fő (2010) +/- Kazincbarcika 29 256 fő (2010) +/- Hatvan 20 718 fő (2010) +/-

Megközelíthetőség

Közúton:

A közúti közlekedést jellemző mennyiségi mutatók a régióban az országos átlagnál kedvezőbbek, az útsűrűség magasabb az országosnál.
A fővárosból érkezve a régiót a legegyszerűbb és leggyorsabb módon az M3-as autópályán célszerű megközelíteni. Az M3-as autópálya már Debrecenig elkészült.  A másik lehetőség a 3-as főútvonal, mely Budapesttől egészen Tornyosnémetiig húzódik átszelve az egész régiót. Ehhez a főútvonalhoz kapcsolódnak további alsórendű főközlekedési utak, melyek biztosítják az Észak-magyarországi régió bejárhatóságát és a turisztikailag fontos helyszínek elérhetőségét. A régió minden határátkelőhelye elérhető jó minőségű főközlekedési útvonalakon.
Az M 3-as autópályáról letérve a 21-es főközlekedési utat követve eljuthatunk Észak-magyarország legrégebbi világörökségéhez, Hollókőre, ahol a palóc hagyományok és népi kultúra megismerésére nyílik lehetőség.
A másik nagyon szép útvonal az M 3-as autópályáról a Mátra hegységen keresztül a 24-es főközlekedési útvonalon egészen Egerig
A Zemplén festői szépségű tájait a 3-as főközlekedési útvonal és a hozzá kapcsolódó alsóbbrendű utak segítségével tekinthetjük meg.

Vasúti közlekedés:

A régió helyzete a vasútiközlekedés szempontjából országos összehasonlításban kedvező. A régió a villamosított, kétvágányú vasúti vonalak tekintetében is kedvező helyzetben van.
A legfontosabb turisztikai összekötő kapocs a Budapest-Miskolc vasúti fővonal. Az erre csatlakozó vonalak hálózata (sűrűség, paraméterek) megfelel az országos átlagnak. Az idegenforgalom szempontjából fontos mellék, ill. szárnyvonalak:
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Miskolc-Szerencs-(Tokaj)-Sárospatak-Sátoraljaújhely, Miskolc-Hidasnémeti, Miskolc-Putnok-(Edelény-Jósvafő-Tornanádaska)-Ózd illetve a budapesti vonal Mezőkövesd-Miskolc része, valamint az innen leágazó tiszaújvárosi szárny.
Nógrád megyében: Hatvan-Somoskőújfalu, - Bátonyterenye - Kál-Kápolna, Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc, Vác-Drégelypalánk-Balassagyarmat
Heves megyében a vasúti hálózat gerince a Budapest-Miskolc fővonal. - Eger-Szilvásvárad, Vámosgyörk-Gyöngyös, Füzesabony-Debrecen.
Speciális a keskeny-nyomtávú vonalak: Felsőtárkány, Gyöngyös, Szilvásvárad, Lillafüred, Pálháza

Autóbusz közlekedés:

Az autóbusz közlekedés gyakorlatilag átszövi az egész régiót, s ahová már vonattal sem jutunk el, azt a helységet, a Volán Rt.(Magyarország autóbusz közlekedési vállalata) járataival közelíthetjük meg. A Volán pályaudvarok általában a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban találhatók. A buszjáratok mennyisége és sűrűsége lehetővé teszi a legkisebb település elérhetőségét is a régióban.

Vízi közlekedés:

A vízi közlekedés elsősorban a Tiszát és a Bodrogot érinti. A folyókon jelenleg menetrend szerinti hajójárat nem üzemel, de az idegenforgalmi idényben több helyütt van lehetőség - előre rendeléssel - sétahajózásra.

Légi közlekedés:

A régiónak közforgalmi repülőtere nincs. A meglévő, füves sportrepülőterek (pl. Eger-Maklár, Gyöngyös-Pipishelgy illetve Miskolc, Sárospatak) sportolásra, hobby tevékenységre alkalmasak.. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi években a régió kínálata a sárkányrepüléssel is bővült (Eger-Egedhegy, Gyöngyös-Pipishegy). Ezáltal, ill. kis-gépes sétarepüléssel, hőlégballon túrákkal a régió turisztikai szolgáltatási kínálata is fejlődött.

Zagyva

 

. ábra Zagyva

 

 

Eredete

 

. ábra A Zagyva völgye

Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.

 

 

Lefolyása

A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul, délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen, Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.

Vízrajzi adatai

A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/sec, középvize: 9,5 m³/sec, nagyvize: 254 m³/sec, (Zagyvarékasnál).

Mellékvizei

 

. ábra A Zagyva tiszai torkolata Szolnoknál

A Tarján-patak, Kis-Zagyva, Szuha-patak, a Herédi- és Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak. A Gödöllői-dombság területéről: a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.

 

 

Jelentősége

A Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, dévérkeszeg, harcsa, törpeharcsa, busa, balin, süllő és a compó.

 

Ipoly

 

. ábra A folyó Ipolyságnál

Az Ipoly (szlovákul Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Földrajz

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik, majd Kálnónál dél-nyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé fordul, ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon (Nógrád megye) folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei:

• Selmece-patak
• Lókos-patak
• Korpona-patak
• Fekete-víz
• Dobroda-patak
• Kemence-patak (bal)
• Börzsöny-patak (bal)

Élővilág

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két partmenti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok

• Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
  • Magyarországi hossza: 143 km
• Esése (a teljes hosszon): 596 m
• Vízgyűjtő terület: 5108 km2
  • Magyarországi terület: 1518 km2
• Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
• Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
• Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)

Bódva

. ábra Bódva

A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8-14 méter. A víz átlagos sebessége: 2-4 km/óra, mélysége: 0,5-1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/sec.

Vízgyűjtő területe 1730 km², legfontosabb mellékfolyói az Ida, a Jósva és a Rakaca. Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.

A Bódva a régi időkben hadiút, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonát tartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben.

Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.

Sajó

. ábra Sajó

 

 

A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.

 

 

Leírása

Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után (nem feltétlenül ebben a sorrendben). Szlovákiában a Gömör-Szepesi-érchegységben ered, Dobsinától nem messze, de másik völgyben: a Stolica nevű csúcs (1476 m) alatt, mintegy 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A fenyőkkel sűrűn benőtt hegyoldalról gyorsan leszalad, hogy aztán kis folyócskává (vagy igen bővizű patakká) cseperedve máris kiléphessen az emberek által megművelt földekre. Ezután sorra veszi fel rohanó mellékvizeit a fő közlekedési útvonal mentén kanyarogva.

Partján fekszik Rozsnyó (Rožňava) városa. Innen kicsit délre, Pelsőc (Plešivec) előtt töri át a karsztot. Jobbra a Pelsőci-, balra a Szilicei-fennsíkot találjuk. Ezek meredeken törnek le a folyóvölgybe. Az így átszakított hegység jellegzetes képe műholdas felvételen is könnyedén felismerhető. Pelsőcnél balra kanyarodva, pár kilométer megtétele után találjuk Domica, és már a magyar oldalon Aggtelek és Jósvafő cseppkőbarlang-rendszerét. A folyó azonban dél-keleti irányban halad tovább, egészen jobb oldali mellékfolyójával, a Rimával való találkozásáig. Velkenye alatt ömlik a Sajóba, így növelve az anyafolyó vízhozamát átlag 14-ről 21,6 m³/mp-re. Az Ózd térségében található Sajópüspöki mellett lépi át a magyar határt. Itt hirtelen nagy mértékben csökken a mederesés, a szélesség pedig a magyar szakaszra jellemzően megnő. 800 méteren keresztül határfolyó Szlovákiával.

Szlovákiai szakaszának hossza 98 km. Teljes hossza a szabályozások óta valamivel kevesebb mint 223 km; ebből magyarországi szakaszának hossza 125,1 km. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 méter közé esik. Átlagmélysége sebes folyása miatt a felsőbb magyarországi szakaszon 0,8–1,2 méter körüli, ám ez a torkolat előtt néhol elérheti a 3,6 métert is. Vízgyűjtő területe 12 708 km² (néhány helyen a Hernádé nélkül számolják, miközben azt ettől függetlenül ott is a Sajó mellékvizének tekintik). Átlagos vízhozama 60 m³/mp. Hordaléka jelentős mennyiségű kavics valamint iszap. Esése magyarországi viszonylatban nagy, átlagosan 49 cm/km. Erősen kanyargós, és szigetekkel tarkított. Bár átvágták néhány kanyarulatát a mederszabályozások folytán, a brutális változtatásoktól megmenekült (például korábban tervbe volt véve hajózhatóvá tétele a borsodi megyeszékhely és a Tisza között).

Régebbi hagyományokat újraindítva 10 éven át a Sajón rendezték meg a Magyarországon egyedülálló, évente esedékes vadvízi evezést Miskolc határában. 2009-ben került rá sor utoljára. A folyó vízgyűjtőjén látogatásra, említésre érdemes természeti és építészeti értékek sokaságát találjuk

 

Hernád

 

. ábra Hernád

A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó bal parti mellékfolyója.

Futása

Szlovákiában, Hernádfő (Vikartovce) községnél, a Király-hegy (Kráľ'ova hol'a) északi oldalán ered, Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvár mellett lép be Magyarországra. Mintegy 10 km hosszban határfolyó. A partjára épült legnagyobb város Kassa. A Hernád a Köröm, Muhi, Ónod és Sajóhídvég községek szegélyezte területen folyik a Sajóba.

A Hernád teljes hossza 286 kilométer, magyar szakasza 118 km. Vízgyűjtő területe 5436 km², ebből 1136 km² van Magyarországon. Szlovákiai szakasza hajózható. Vízhozama rendkívül ingadozó: 6–450 m³ között változik (Hernádnémetinél mérve).

 

Turizmus

. ábra Lillafüred a Szeleta-tetőről

 

. ábra Hollókői parasztházak

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az